Videothek
Legyen szó gazdasági trendekről, tőkepiacokról vagy társadalmi változásokról – János Zsoltot rendszeresen hívják szakértőként tévéműsorokba, hogy érthető módon osztályozza a fejleményeket és magyarázza el az összefüggéseket.
Az elmúlt 30 nap legnépszerűbb videói:
Zsolt és Martis beszélgetése - A láthatatlan veszély: Amikor a kamatlábak megölik a növekedést!
Miért rendkívül veszélyes az EKB kamatláb-csökkentése és a SpaceX felhajtása!
Zsolt és Martis beszélgetnek - Kirúgják a pénzügyi tanácsadót? Hogyan forradalmasítja a mesterséges intelligencia az ügyfélkapcsolatokat?
2026. május 23. | Zsolt és Martin beszélgetése
Zsolt és Martis beszélgetése - A láthatatlan veszély: Amikor a kamatlábak megölik a növekedést!
Az államkötvények öt százalékos kamata egy ketyegő időzített bomba a tőzsde számára. Amíg a vállalatok növekednek, ...
A videóban tárgyalt tartalom CSAK általános tájékoztatási célokat szolgál, és semmilyen körülmények között nem minősül konkrét befektetések vételére vagy eladására vonatkozó ajánlásnak. Ezért nem befektetési tanácsadás, mivel nem tudom felmérni az egyes nézők kockázati profilját és pénzügyi helyzetét. Bárki, aki a videóban tárgyalt információk alapján befektetési termékeket vagy eszközöket vásárol vagy ad el, azt saját belátása szerint és kockázatára teszi. Nem vállalok felelősséget, ha a videóban található információk alapján saját befektetési döntéseket hozol, és ennek következtében veszteségeket szenvedsz el.
összefoglalás
Nagyon jó estét töltöttünk a pénzügyek gyorsan változó világában! Május 20-án este, röviddel az Nvidia várva várt adatai előtt, és az Irán és az USA közötti tárgyalásokkal kapcsolatos, olajárakat és kamatlábakat befolyásoló újbóli találgatások közepette, János Zsolt és Martin mélyreható beszélgetést folytattak egy gyakran alábecsült témáról: a kamatlábak által okozott láthatatlan veszélyről, amely megöli a növekedést.
Miközben Martin egy fiatal francia fehérbort, Zsolt pedig egy 20 éves Costa Rica-i Ron Centenariót élvezett, gyorsan világossá vált: a likviditás és a kamatlábak témája nyugalmat és megalapozottságot igényel – és összetettebb, mint amilyennek első pillantásra tűnik.
Az emelkedő kamatlábak kihívása: globális adósságteher
A megbeszélés a jelenlegi kamatkörnyezettel és Trump ismételt, alacsonyabb kamatlábak iránti felhívásaival kezdődött. A trend áttekintése egyértelmű képet fest: Míg Európában mérsékeltebb kamatláb-alakulások voltak tapasztalhatók, az amerikai kamatlábak az elmúlt években valóságos hullámvasúton mozogtak. Jelenleg a 10 éves amerikai államkötvények 4,63%-os, a 30 évesek pedig 5,17%-os hozamot biztosítanak – mindkettő a tőzsdék számára kritikusnak tartott 4,5%-os, illetve 5%-os szint felett van.
Martin, a bizonyítottan kötvényszakértő, kiemelte a súlyos globális adóssághelyzetet: Jelenleg meghaladjuk a 350 billió amerikai dolláros globális adósságküszöböt . Ez a következőképpen oszlik meg:
- Államok: kb. 107 billió amerikai dollár
- Cég: kb. 101 billió amerikai dollár
- Háztartások: kb. 67 billió amerikai dollár
Ennek az adósságnak a hatása óriási. Már egyetlen százalékpontos kamatemelés is további 3,5 billió dolláros éves kamatfizetést jelent . Ez különösen kritikussá válik, ha figyelembe vesszük, hogy a globális GDP ennek a teljes adósságnak csak körülbelül egyharmadát teszi ki. A magas kamatlábak ma sokkal jobban visszafogják a növekedést, mint az 70-es években, amikor az adósságszintek jelentősen alacsonyabbak voltak.
Tőkefelhasználás: Ki fizeti a számlát?
János Zsolt hangsúlyozta, hogy nemcsak a kamatláb kulcsfontosságú, hanem mindenekelőtt az, hogy mire használják fel a kölcsöntőkét . A vállalatok általában arra törekszenek, hogy az adósságot termelő tőkébe fektessék be, hogy fedezzék a kamatok és a tőketörlesztések összegét. A háztartások esetében ez vegyesebb, de nekik is vissza kell fizetniük az adósságaikat végül.
A helyzet az államok számára a legproblematikusabb . Gyakran hiányzik belőlük a termelékenységhez és az adósságtörlesztéshez szükséges kalibráció. Az államok hajlamosak hatalmas adósságterheket felhalmozni ahelyett, hogy visszafizetnék azokat. A történelmileg alacsony kamatozású adósságok refinanszírozása a jelenlegi, jelentősen magasabb kamatlábak mellett komoly kihívást jelent számos ország számára. A költségvetési konszolidáció herkulesi feladat az államok számára, mivel hatással van a törvényekre, a kötelezettségvállalásokra és számos érdekelt félre.
A százéves kötvények kibocsátása , ahogyan azt Ausztria is tette, erkölcsi kérdéseket vet fel: Vajon a jelenlegi generációk profitálnak belőle, miközben a visszafizetés a távoli, jövőbeli generációkra hárul, akik nem részesültek belőle?
A likviditás, mint a piacok éltető eleme
A vita egyik kulcspontja a likviditás volt . Zsolt bírálta azt a gyakran naiv elképzelést, hogy bizonyos befektetések „mindig emelkedni fognak, kétségtelenül”. Az áremelkedés mindig feltételezi, hogy elegendő vevő van a szükséges likviditással. E likviditás nélkül semmilyen árat nem lehet elérni, függetlenül attól, hogy milyen magasak a követelések.
Válság idején, mint például a 2008-as pénzügyi válság vagy a COVID-világjárvány, a központi bankok nagymértékben beavatkoztak a piacok likviditásának megőrzése érdekében. Az úgynevezett „mennyiségi lazítási” programok révén illikvid kötvényeket és egyéb eszközöket vásároltak a piaci szereplőktől, így friss pénzt pumpálva a rendszerbe. Mario Draghi híres 2011-es mondata: „Bármi áron” jól összefoglalta ezt az elszántságot a piacba vetett bizalom helyreállítása iránt.
Ennek a likviditásnak a kivonása azonban rendkívül nehéz, ahogy Zsolt a „fogkrém-analógiával” illusztrálta. A központi bankok függetlensége kulcsfontosságú ebben a folyamatban. A politikai beavatkozás, amint azt Törökország és a líraválság példája is mutatja, katasztrofális következményekkel járhat. Továbbá a monetáris politikai intézkedések csak hat-hét hónapos késéssel lépnek hatályba a reálgazdaságban.
Infláció és energia: A jelenlegi gazdaság paradoxonjai
A jelenlegi inflációt elsősorban kínálati oldali tényezők , főként energiahiány (pl. a Hormuzi-szoros miatt) vezérlik, és nem a túlzott kereslet, amely egyes területeken még csökken is. Paradox módon a magas olajárak kedvezhetnek az alternatív energiák fejlődésének, mivel ismét jövedelmezőbbé teszik az akkumulátortechnológiába és a napenergiába történő beruházásokat.
A politika itt gyakran cikkcakkos pályát követ, ami megnehezíti a hosszú távú tervezést, ellentétben olyan országokkal, mint Kína. Az olajárak történelmi összehasonlítása is érdekes: míg az 60-as években 16 percet kellett dolgozni egy liter benzinért, ma már csak 6 perc. Ez arra utal, hogy a gazdaság képes lehet elviselni a magasabb kamatlábakat, mint amit a 10 éves amerikai államkötvény „mágikus” 4,5%-os hozama sugallna – mindig szem előtt tartva a kritikus adósság/GDP arányt, amely nem haladhatja meg az ország gazdasági teljesítményének háromszorosát.
Az ingatlanpiac a kamatfeszültségek mezején
Az ingatlanpiac a likviditás és a kamatlábak hatásainak kiváló példája. Sok ingatlan szolgál hitelfedezetként, és az áremelkedéseket nagyrészt az adósságfinanszírozás elérhetősége táplálta. János Zsolt provokatívan kérdezi: Mi történne, ha holnap minden hitelt felfüggesztenének? Az áraknak drasztikusan csökkenniük kellene.
Általános szabály, hogy a kamatlábak emelkedése az ingatlanok értékének csökkenését, míg a kamatlábak csökkenése az ingatlanok értékének emelkedését okozza – hasonlóan a kötvények helyzetéhez. Ez a logika mindaddig igaz, amíg az ingatlanokat elsősorban hitelekből finanszírozzák. A nulla kamatlábak időszaka sokakat arra csábított, hogy változó kamatozású hiteleket vegyenek fel, és magas tőkeáttételt alkalmazzanak, ami most sok ingatlancég számára nehézségeket okoz, mivel a kamatköltségek emelkednek, és a bérleti díjakból származó veszteségek is hozzáadódnak.
A világjárványt követő hatalmas infláció, amelyet a felgyülemlett kereslet és az „ingyen pénz”, valamint az ellátási lánc problémái váltottak ki, tovább súlyosbította a helyzetet. Az a kérdés, hogy hová tűnt a likviditás a túlzottan eladósodott ingatlancégekben, gyakran megválaszolatlan marad.
Likviditás: Funkció a hozam helyett
Azt a széles körben elterjedt tévhitet, hogy a likviditásnak feltétlenül pozitív hozamot kell generálnia, János Zsolt egyértelműen cáfolta: „A likviditásnak nincs hozamfüggvénye, hanem likviditási függvénye van.” A populista állítás, miszerint „a megtakarítókat kisajátítják”, túl leegyszerűsítő. Azok, akik tudatosan tartják fenn a likviditást, hogy cselekvőképesek maradjanak és megragadják a lehetőségeket, ne számítsanak automatikusan vásárlóerejük megtérülésére.
Még olyan befektetők is, mint Warren Buffett, stratégiailag nagy mennyiségű készpénzt tartanak (Berkshire Hathaway: 400 milliárd dollár ). A kulcs az egyensúly megtalálása: soha ne legyünk 100%-ban befektetve, de soha ne legyünk 100%-ban befektetetlenek. A likviditás nyugalmat ad, lehetővé teszi a lehetőségek megragadását, és megakadályozza a zsarolást.
Pillantás a kötvénypiacra
A globális kötvénypiac, amelynek volumene körülbelül 28 billió USD, óriási, és befektetők, kereskedők, arbitrázskereskedők és ETF-ek hajtják. A bankok azonban a megnövekedett tőkekövetelmények (kulcsszó: Bázel II/III) miatt nagyrészt kivonultak a saját számlás kötvénykereskedésből. Minden egyes eurót, amelyet egy bank a kereskedési könyvébe fektet, bizonyos mennyiségű saját tőkével kell fedezni, ami kevésbé vonzóvá teszi az üzletágat, különösen az alacsonyabb minősítésű kötvények esetében.
A 2008-as pénzügyi válság megmutatta a kötvénypiac szélsőséges likviditását, amikor senki sem akart árakat meghatározni, és a kereskedés gyakorlatilag leállt.
Következtetés: Értsd meg a likviditást, védd az eszközeidet
Janos Zsolt és Martin közötti beszélgetés kiemeli a likviditás alapvető fontosságát a pénzügyi piacokon. Gyakran figyelmen kívül hagyják, pedig minden befektető számára kulcsfontosságú. Vételi döntések meghozatalakor és a „garantáltan növekvő” befektetések eltúlzott ígéreteinek mérlegelésekor elengedhetetlen a józan ész használata, és a következő kérdés feltevése: Kinek lesz likviditása ahhoz, hogy kifizesse nekem, mikor, honnan és miért?
Nincs egyetlen, mindenkire érvényes recept, mivel minden befektető egyéni helyzete kulcsfontosságú. Azonban felbecsülhetetlen értékű ezen mechanizmusok ismerete, valamint annak fontossága, hogy bizonyos szintű likviditást fenntartsunk az eszközök eladásához és szükség esetén készpénzzé alakításához.
Szeretne többet megtudni arról, hogyan strukturálhatja optimálisan eszközeit egy folyamatosan változó környezetben, és hogyan használhatja ki stratégiailag a likviditást? János Zsolt és csapata egyéni konzultációra is rendelkezésre áll.
