Videothek

Legyen szó gazdasági trendekről, tőkepiacokról vagy társadalmi változásokról – János Zsoltot rendszeresen hívják szakértőként tévéműsorokba, hogy érthető módon osztályozza a fejleményeket és magyarázza el az összefüggéseket.

20.03.2026. |  OE24

Mi mozgatja valójában a piacokat jelenleg – a jegybankok vagy a geopolitika?

Ismét az OE24 tévéstúdiójában a Business Live Ms. Neherrel. A központi kérdés: Mi mozgatja a piacokat...?

A videóban tárgyalt tartalom CSAK általános tájékoztatási célokat szolgál, és semmilyen körülmények között nem minősül konkrét befektetések vételére vagy eladására vonatkozó ajánlásnak. Ezért nem befektetési tanácsadás, mivel nem tudom felmérni az egyes nézők kockázati profilját és pénzügyi helyzetét. Bárki, aki a videóban tárgyalt információk alapján befektetési termékeket vagy eszközöket vásárol vagy ad el, azt saját belátása szerint és kockázatára teszi. Nem vállalok felelősséget, ha a videóban található információk alapján saját befektetési döntéseket hozol, és ennek következtében veszteségeket szenvedsz el.

összefoglalás

Mi mozgatja valójában a piacokat jelenleg – a jegybankok vagy a geopolitika?

A pénzügyi piacok folyamatosan változnak, számos tényező befolyásolja őket. De mi is mozgatja valójában az árakat jelenleg? A jegybankok döntései vagy a fokozódó geopolitikai feszültségek? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk a neves pénzügyi szakértővel, János Zsolttal.

A központi bankok készenlétben állnak

Mind az amerikai Federal Reserve (Fed), mind az Európai Központi Bank (EKB) a közelmúltban változatlanul hagyta az irányadó kamatlábakat. János Zsolt ezt a nyugalom és a higgadtság jelének tekinti. Óva int a reflexből fakadó reakcióktól és a populista intézkedésektől, ehelyett a kivárást javasolja, hogy megnézzük, hogyan alakulnak a dolgok. A közelmúltig a kamatcsökkentések valószínűnek tűntek, de az elmúlt hetek eseményei megváltoztatták ezt a képet.

Geopolitikai feszültségek és az olaj ára

Az elmúlt heteket az északkelet-iráni konfliktus és az országban uralkodó feszültségek uralták. Ezek a fejlemények jelentős hatással voltak az olajárakra, ahogy János Zsolt is hangsúlyozza. Az olaj nemcsak a benzinkutaknál fizetendő költségekre van hatással, hanem az élet szinte minden területére. A globális napi kereslet körülbelül... 100 millió hordóMég a kis változások is komoly bizonytalanságokhoz vezethetnek.

A Hormuzi-szoros esetleges lezárása 20–25% Ez a bizonytalanság veszélyezteti a napi olajkeresletet. Felhajtja az olajárakat, mivel a piacok elhúzódó konfliktusra számítanak. A piacok nem a jelenlegi helyzet, hanem a jövőbeli várakozások alapján kereskednek.

A Hormuzi-szoros szerepe

János Zsolt szerint vannak olyan hangok, amelyek azt állítják, hogy Irán felfedezte a Hormuzi-szorost, mint egy új "atombombát", hogy erősen befolyásolja az energiaellátást világszerte, különösen Ázsiában.

Hatás a tőkepiacokra

A jelenlegi konfliktusok előtt a jegybankok inflációs céljai majdnem teljesültek, és a mesterséges intelligencia narratívája dominált. Tisztán gazdasági szempontból a paraméterek egészen jónak tűntek. A jelenlegi zavar azonban a narratíva eltolódásához vezet. Felmerül a kérdés, hogy a helyzet csak átmeneti-e, vagy tartós hatásai lesznek. Ez a bizonytalanság jelenleg a piacokon is tükröződik.

Ajánlások befektetőknek

János Zsolt azt tanácsolja a befektetőknek, hogy legyenek óvatosak és ragadják meg a lehetőségeket. Ebben a szakaszban kulcsfontosságú egy világos stratégia. A hibák elkerülése fontosabb, mint a nagyszerű lehetőségek keresése. A pánik és a félelem rossz tanácsadók. A portfólió-átcsoportosítás új nyertesekhez vezet. Például a megújuló energiák és az e-mobilitás ismét vonzóbbá válhat.

Hibák, amelyeket a befektetőknek kerülniük kell

Gyakori hiba, hogy a múltba tegyük a befektetést, vagy impulzívan reagáljunk. A befektetőknek meg kell próbálniuk a jelenlegi híreken túlra tekinteni, és a nagyobb képet figyelembe venni. Célszerű távolabbról képet kapni a helyzetről.

Az arany szerepe

Az arany továbbra is biztonságos menedékként szolgál. Egyrészt fontos az iparban, másrészt válság idején a tőke az aranyba áramlik. Fontos azonban megérteni, hogy az arany is erős áringadozásoknak van kitéve. Válság idején a rugalmassága abban rejlik, hogy az aranyat válságok idején is lehet kereskedni vele.

Infláció: Mi vár ránk?

Amennyiben a konfliktus rövid távon megoldódik, sok elemző nem számít tartós inflációra. A központi bankok a keresletoldali infláció ellen kamatcsökkentésekkel küzdhetnek, a kínálatoldali infláció ellen azonban nem. A stagfláció – a stagnáló gazdaság és az emelkedő árak kombinációja – kockázatot jelent. Minél tovább tart a konfliktus, annál hangsúlyosabbak lesznek az áremelkedések.

Hatás a globális gazdaságra

A globális gazdaságra gyakorolt ​​hatás jelenleg kiszámíthatatlan. Sokan alábecsültnek tekintik a helyzetet. Kompromisszumkészségre van szükség a megoldás megtalálásához.

kilátás a jövőben

János Zsolt általánosságban optimista a jövőt illetően, és bízik gazdasági rendszerünk alkalmazkodóképességében. A múltbeli válságok ismételten új megoldásokat, vállalatokat és győzteseket szültek. A világ változni fog, és nekünk a gazdasági rendszerünk problémamegoldó képességére kell támaszkodnunk.

Következtetés

A jelenlegi pénzügyi piacokat a geopolitikai feszültségek és a központi bankok döntéseinek összetett kölcsönhatása befolyásolja. A világos stratégia, az óvatosság és az új körülményekhez való alkalmazkodási hajlandóság kulcsfontosságú a befektetők számára ezekben a bizonytalan időkben.

Fontos megjegyzés: Az itt bemutatott információk kizárólag tájékoztató jellegűek, és nem minősülnek befektetési tanácsadásnak. Minden befektetési döntést egyéni konzultáció alapján kell meghozni.

Hegycsúcsok ködfoszlányokkal a kék ég alatt